„Vajon lesz-e olyan strapabíró, mint anno a retro melegszendvics sütőnk? Szerintem nem… „
Lassan, de biztosan minden megadja magát, főleg az elektromos cuccaink. A régi de már nem a retro sütőm feladta a harcot, azt gondolta, soha többet. Hát, ha nem, akkor mész a levesbe és veszek egy újat. Tényleg a jobbik fajtából való volt, pedig valami párezer forintért vettük tizeniksz éve. Természetesen valami nevesincs gyártó terméke, de nem is akartunk beruházni egy elektrolux-ra akkor sem és most sem. Megakadt a szemem a Gshopper boltjában a Konka márkán, egész jókat olvastam róla, árban is a vállalható kategória, akkor miért ne? A rendelésem mint minden a Gshoppertől, pár nap alatt megérkezett.
A csomag láttán ismét kihordtam egy infarktust, mert gondoltam megint úgy jártam mint a banggood-ossal. (az nagyobb mint a rendes sütőm!) Meglepetésemre hasonló méretekkel áldották meg mint az előzőt, tehát nem kellett szétbombáznom a konyhát, hogy beférjen a helyére. Azonnal munkára is fogtam, mert a párom szerette volna már a helyén látni. A csomagban a gép, rács, egy tálca és egy fogókesztyű kapott helyet, amiből soha nem elég otthon. Design és anyaghasználatra nincs panasz, mutatós darab ez a fegyverszürke festés, de ha valakinek van ilyen indíttatása akkor elérhető pink-ben is. Tehát a masina stabil, viszont nem nehéz, sokminden nincs benne. Minek is… A gombok viszont kicsit ócskának tűnnek, és enyhén csúszósak is, ezért nehézkes tekerni. Mondjuk kolbászzsíros kézzel tutira nem fog menni! A felső a hőfokszabályzó, 30-230 celisusig skálázott, az alsó pedig a visszamaradt időt hivatott jelezni nekünk, amit maxium 60 percre tudsz beállítani. Igazából ugyanaz mint amit 20 éve vettem, csak ez jobban néz ki. Belső kialakítása viszont kicsit eltér a régitől, itt 2 helyen is tolja a hőt az 1050 Wattos fűtőbetét páros (pár helyen 1200 Wattot írnak), amit kerámiabevonattal és egy terelőlemezzel láttak el az időtállóságért. Majd meglátjuk… Alul és felül is süt a gépezet, viszont a tálcák helye engem nem győzött meg. Rendben van, hogy egyszerre 2 helyen is használható, viszont egy emberes melegszecsó nem biztos hogy befér, de majd a teszt megmutatja. Viszont amit hiányolok, az az ajtóval együtt kiscsusszanó tálca. A régin volt, ezen hiányozni fog, így, ha belülre teszem a kenyeremet, akkor meglehet, hogy odapirul a kézfejem ahogy szedem ki az elemózsiát. Gondolom ti is sokan csak egy késsel piszkáljátok ki a karéj kenyeret egyből a tányérra. Helyes, ezt így láttuk anno otthon is… Igaz, a menőbbeknek, meg aki nem veszítette el, azoknak volt egy rozsdamentes fogantyú is a készülékükhöz… 😀 Hátulja is szót érdemel, nem tudom hová tűnik a maradékhő, de a hátsó rész vállalhatóan melegszik csak fel. Az üvegajtóról ódákat zeng a gyártó, hogy speciálba 4 réteg, meg mindenféle biztosági a cucc. Hőálló maximum, de mint tudjuk az üvegnek azért kicsit melegebb kell, hogy megolvadjon mint az a nyamvadt 230 celsius amit eme gép tud. Se nem nehéz, se nem vastag! Lényeg, hogy a hőt igyekszik bent tartani és ezt egyenlőre jól is teszi. A nyitásért egy elég vaskos kapaszkodót épített a gyértó, ez tökéletes, abszolút semmi meleg nem érzékelhető rajt! Kormolódásra nem hajlamos az üveg, igaz még nem sokat voltam közel hozzá… 😀 Nézzük működés közben mit tapasztaltam….
Megveszem
Tesztüzem
Egy gyors takarítást követően, kicsit ki kell égetni a gyári zsírt a gépből, ez fontos, ne felejtsd el soha! Nyél gázon 20-30 perc, nyitott ajtó, nyitott ablak mellett! Most hogy szépen összeismerkedtünk lássuk a funkciókat. A gép jobb felső részén ahol a hőmérsékletet állíthatjuk, kapunk némi iránymutatást, milyen ételt, mekkora hőfokon érdemes, kell, ajánlott sütni. Ezeket szoktam teljesen figyelmen kívül hagyni, majd az én tudom alapon, hiszen férfi vagyok, tudom mit hogy kell. Leginkább melegszendvics, hurka, kolbász és jó magyaros ételek sütésére használom. Ezektől nem kell sajnálni a meleget, vagy nézegethetem napokig amíg készre nem sülnek. Első körben a melegszecsó, amiből a zsemlés verzsön, sonkával, friss reszeltsajttal a kedvencem. (gyerekkoromban csak 3 napos kenyérből, parizerből és régi sajtból volt, az is csak ünnepnapon. Most már azt is tudom miért…) A nem felfújt, mezei zsemléből 6 darab fél fér el a tálcán, igaz kicsit össze kell húzniuk magukat, viszont ha rendesen megpakolod, akkor félő, hogy ha a felső polcra tolod, akkok hozzáér a fűtőszál takarójához. Ha az alsóra teszed, akkor meg azon aggódsz, hogy megég az alja, a sajt meg még csak meg sem izzadt, nemhogy folyós vagy sült halmazállapotot vegyen fel. A lenti képen látszik, hogy én a Plan B mellett tettem le a voksomat. Feltekertem a hőfokszabályzót maximumra, azaz 230 celsiusra, adtam neki 10 percet, ennyi idő alatt a régivel brikettet lehetett gyártani. Fentebb írtam, hogy a tekerőgombok csúszósak, így az időkapcsolót alig tudtam tekerni. Szépen leültem a TV elé, gondoltam majd csak szól a füstjelző, hogy kész a vacsora, úgyis rég volt selftest. A kis csengettyű idejében lejárt, amit persze véletlenül sem hallottam meg. Amikor már a korgó gyomrom is jelezte, hogy hahó, lassan vacsora van, akkor feleszméltem és rohantam a konyhába, hogy első alkalommal sikerült összekormolnom az üveget és rommá égetni a tálcát. Talán műszaki hibás a cucc és nem jár le soha a mechanikus óra, felrobbant a betét, vagy mittudom én. Nem, jelentem nem sikerült, sőt, még a sajtom sem volt olyan állapotban ahogy azt szeretem. A gép már nem üzemelt, ezt jól mutatja a nem vörösben úszó kerámia, vagy ha azt nem látod meg, akkor a gombok közt segít egy piros lámpa, amit noé hajigált ki a bárkából. El nem tudom képzelni, honnan szerzik be ezeket a 70 éves dolgokat. Levontam a konzekvenciát, hogy kínában vagy az időt, vagy a hőmérsékletet mérik máshogy. Egy gyors 5 perces menetre beszálltam még, majdan megkoronázva a ténykedésemet, megszületett a vacsorám. Állagra és kinézetre pontosan ugyanolyan volt, mint az előzőben, viszont időbe kicsit tovább tartott. Sebaj, jön a kolbász! Előszedtem a fagyóból egy szál véreshurkát és egy szál sütnivaló házit. Felengedés után ezeket már gyenge 30 percre helyeztem a tálcára, természetesen egy alufóliát tettem alá, mert a párom kitöri a nyakam, ha ezt a tálcát is összerondítom mert ráégetek mindent is, amit elmosni már nem lehet. Mindenre képes vagyok! Szépen izzadni kezdtek a disznóságok, de rá kellett jönnöm, hogy a 230 fok és 30 perc kombó nem lesz neki elegendő, mert én rommá sütve szeretem mindkettőt. Az idő letelte után már ehető volt, de nem lett ropogós, pirult a teteje. Ment még egy 10 percre, így már ehetőnek éreztem. Vannak még rajt mindenféle süti módok, meg gyümölcsszárító, meg csirkelábak stb, de ezidáig sem használtam ilyenre, ezután sem fogok ebben csirkét sütni. Arra amire én magyar parasztgyerek használni akarom, arra tökéletesen megfelel! Nem, süteményt sem ebben fogok sütni, meg semmi mást sem. Hurka, kolbász, szalonna, melegszecsó. 😀 Arra tökéletes…. Merem ajánlani, ha tudsz plusz perceket várni.
Előző
Következő
Akarok egy ilyet!
Értékelés
4.5/5
Hmmm… mit is lehet egy ilyen sütőről mondani. Szükséges, mert szeretjük a sült ételeket, de nem akarjuk elindítani a nagy sütőt. Ez gyorsabb, egyszerűbb, kézenfekvőbb esténként… Minőségre nem panaszkodom, nekem amit vártam ennyiért azt megkaptam, igaz a gombok lehetnének kicsit redősebbek, zsíros kézzel tényleg nehéz tekerni. Mindezt leszámítva jó vételnek gondolom…. A gépet 35 dollárért azaz 14 darab ezresért viszi ki neked a GLS Cseh raktárból! Kupon a bolt oldalán!
A terméket ezen a linken tudod megvenni